Az érvelő fogalmazás

Szövegrészlet alapján:

è    Értelmezni kell.

è    Végig kell gondolni, mivel értesz egyet és mivel nem.

è    Más oldalakról való megközelítése a témának.

è     Ha kérdésre kell válaszolni, akkor állító és cáfoló választ is adni magadban, melyikkel értesz jobban egyet.

è     utalni kell rá, esetleg jó idézni is a bevezetésben és/vagy a befejezésben.

Tételmondat

è    Elfogadod, vagy cáfolod.

è    Össze kell gyűjteni kulcsszavakban az érveket.

è    Válogatni kell az érvek között: melyik erősebb, melyik gyengébb. Rangsor felállítása.

è    Meg kell tervezni, hogyan haladunk, erősebbtől a gyengéd érvekig, vagy gyengébb érvektől az erősebbekig.

è    Érdemes hatásos kérdéssel, kijelentéssel, felvetéssel indítani.

è    Többféle érvelési mód és érvelési típus alkalmazása.

è    Saját példa használata.

è    Egyszerűen, világosan kell megfogalmazni a véleményt.

è    A legjobb, ha saját magadat megcáfolod, és erre érvelsz vissza.

è    Többféle stíluseszköz alkalmazása.

è    Problémafelvető kérdés feltevése.

è    Érdemes összefoglalni az érveket.

è    Zárógondolat, lehet problémafelvetés, mellyel egy újabb ehhez kapcsolódó problémára irányítod rá a figyelmet, vagy egy idézettel, frappáns mondattal is lehet zárni.

 

A megalkotás lépései:

Előkészítés: anyaggyűjtés, gondolatok felírása, érvek összegyűjtése, vázlatírás.

Kidolgozás és elrendezés: valamilyen, előbb már meghatározott logikai elv alapján felépíteni a szöveget, s megírni az érvelést az egység (nem térünk el a tárgytól, a címnek megfelelően írunk), a haladás, a folyamatosság (előre- és visszautalunk, nem toporgunk egy helyben, továbbvisszük a gondolatsort, ezért érdemes előre megtervezni, hogy honnan hová jutunk el) és az arányosság (az egyes szerkezeti egységek terjedelmét a fontosságuk mértéke szabja meg = „szaloncukor-elv”) elvének betartásával.

Befejezés: önellenőrzés, stilisztikai, helyesírási ellenőrzés, a szöveg végső csiszolása.

 

Az érvelő szöveg felépítése (részletesen lásd 10. –es tk. 151-153.):

è    bevezetés

è    elbeszélés

è    részletezés

è    bizonyítás

è    cáfolás

è    befejezés

 

Szerkezete:

è    Bevezetés: A probléma felvetése, témamegjelölés, tartalmazza a tételt. Figyelemfelkeltőnek kell lennie.

è    Tárgyalás: a vélemény megfogalmazása, a tétel fontosabb fogalmainak értelmezése. A vélemény bizonyítása példákkal, érvekkel. A saját vélemény megerősítése, ha a gondolatmenet megkívánja, akkor az ellenvélemény cáfolata. Az eset, tétel kifejtése, ismertetése.

è    Befejezés: Összegzés, a téma továbbgondolása, érzelmi zárás. Emlékezet felfrissítése, azaz visszautalás a bevezetésre, itt lehet egy hatásos idézettel zárni a gondolatsort. Ekkor és a bevezetésben érdemes felhasználni a kapott idézetet.

 

Érv: olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Legfontosabb rész a tétel, vagyis az a megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg. Ennek előzményét, magyarázatát tartalmazza a bizonyíték. A bizonyítékot és a tételt összekötő logikai láncszem az ún. összekötő elem.


Az érvelés fajtái (részletesen lásd 10. –es tk. 154-160.)

1.        Meghatározásból levezetett
Pontosan meghatározzuk a fogalmat. Felcserélhető a fogalommal, anélkül, hogy félreértést okozna.
- Be kell sorolni egy tágabb fogalomkörbe. Pl. „a víz olyan folyadék”
- Meg kell keresni azokat a jegyeket, amelyek a fogalomkör többi elemétől megkülönböztetik. Pl.„a víz olyan folyadék, ami átlátszó, színtelen és szagtalan.”

  1. ok-okozati összefüggésekből származó
    A következményeket kiváltó okok taglalása, az okok részletes feltárása szükséges. Hibás dolog egy okra visszavezetni.
  2. Körülményekből levezetett
    Rossz cselekedeteinket szeretnénk megmagyarázni egyoldalúan. Pl. „Nem volt más választásom.”
  3. Összehasonlításon alapuló érv
    Hatásos, ha képszerű összehasonlítást vagy megjelenítést alkalmazunk. Alapja lehet egy metafora/hasonlat. Megalapozottnak kell lenni.
  4. Ellentéten alapuló
    a tétel ellentétét kell bizonyítani.
    pl.: Tétel: „Egészségesnek lenni jó”
           Biz.: „Betegnek lenni rossz.”
  5. Általános- egyes elvén alapuló érv
    általánosra hivatkozó érv, ha mindenkire igaz, akkor az egyénre is.
  6. Valószínűségen alapuló
    Alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit a többség igaznak vél és elfogad.
  7. Bizonyítékokból származtatott
    Kiinduló pontja
    - tény
    - statisztikai adat
    - kutatási eredmény
    - összegző jelentés
    - tekintélyre való hivatkozás

Kizárólag megbízható forrásból származó adatot használhatunk.

  1. A fortiori” érv (’annál erősebben, még inkább’)

pl.: „Ha arra volt időd, hogy moziba menj, arra is lehetett volna, hogy tanulj!”


Érvelés módszerei, elrendezése

Cél: meggyőző, hatásos érvrendszer felállítása
módszerei:

·         Egy erős érvre épülő érvelés

·         Fokozásos érvelés, a gyenge érvet elsőnek, az ütőst a végére

     

szintézis