Varró Dániel (1977-   )

 

Életrajzi adatok:

1977-ben született Budapesten. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban érettségizett 1996-ban. Magyar-angol szakon szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Első költői sikerét tizenkét évesen érte el egy eposz-trilógiával (Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje). 17 éves kora óta publikál különböző folyóiratokban. Első verseskötete 1999-ben jelent meg Bögre azúr címmel. Bródy Sándor-díjat kapott 2003-ban. Túl a Maszat-hegyen címmel verses meseregényt jelentetett meg. 2005. március 15-én József Attila-díjat kapott.

 

A Bögre azúr című kötet:

Első kötetével Varró Dániel szinte berobbant az irodalomba. Ami először lenyűgöző a Bögre azúrban, az az üde, friss, néhol kamaszosan őszinte hang, amely az ifjúság sajátja. A szöveg rendkívüli hatásának okát nem csupán a megszólalásban, hanem egyfajta újszerű tematika megjelenésében kereshetjük. E tematika minden bizonnyal a kilencvenes évek nem éppen eredeti lírai látásmódjára vezethető vissza, amely költői tárggyá emelte az egyszerű hétköznapi történéseket, mozzanatokat, a köznyelvet, és a közönségességben vélte felfedezni a különöst.

A diákos versbeszéd könnyen árad, a Bögre azúr hangjának vagány, szabad szájú, merész és erotikus sokszínűsége roppant élvezetes. A Bögre azúrban feltűnő számban található énekelhető kö1temény. Mindez a szerző költői gyakorlatának rímközpontúságából természetesen következik, miként azon versformák kedveléséből is, melyekhez egykoron dallam és hangszerkíséret is tartozott. Költeményeiben hol a trubadúr, hol a vágáns hangján szólal meg, folyamatosan rájátszik egy-egy előadói gyakorlatra, miközben ki-kikacsintgat az álarc mögül és a maskarából, melyeket magára öltött. Igyekszik elhitetni közönségével, hogy félvállról veszi az általa választott szerepet, az énekmondóét, aki „barátja mindenféle dalnak, / főként a lüktetőnek s a badarnak”.

A költőelődök megidézésének (evokáció) különféle és sokszor nagyon kifinomult, rafinált eszközeit alkalmazza ez a könyv. Az idézés változatos eszköztárát: a sokféle ráutalást, a kimetszést, az újrakeverést használják ezek a szövegek. Az idézés viszonylag egyszerűbb (szövegidézés) formáján túl a könyv bevezeti a közvetett ráutalások különféle alakzatait: a versforma, a strófaképlet, a sorképzés, a rímelés stb. felidézésével történő ráutalást egy versvilágra. A szövegeket műfaji sokszínűség jellemzi (szonett, ballada, disztichon, episztola, paródia, dal), a lírai én nemcsak mint Varró-hasonmás szólal meg, hanem különféle szerepekben is képes megnyilvánulni. Az imitált beszéd nem egyszer a szövegből való kiszólásként, vagy intertextuális (más alkotók szövegeit imitáló) utalások formájában jelentkezik. A kortárs lírával szembeni elvárásokat elégíti ki a hagyományra, a „nagyokra” való közvetlen hivatkozás (Weöres Sándor, Petőfi, Byron, Kosztolányi, Babits, a parodizált klasszikusok és kortársak), amit némi „tekintélyrombolás”, jópofa személyeskedés ellensúlyoz (Petőfi mint Pönögei Kis Pál, Shakespeare mint William, Jókai mint a bableves elnevezője jelenik meg).

A kötet szövegei (az elődöket, kortársakat megidéző) parodisztikus hang ellenére alkalmi versek, az életből vett naplók, levelek. A versek megírásának alkalmai ünnepélyes és hétköznapi események. A XX. századvégi bölcsészgeneráció életérzése kap hangot a Bögre azúr verseiben. Ma már szinte kötelező gyakorlatnak számít a nemzedékinek is tartható fordulatok, események, mozzanatok felvillantása az irodalmi alkotásokban, amelyekkel az olvasó saját élethelyzetében is kereshet hasonlóságokat. (Igaz, könnyebb dolga van, ha a költőhöz hasonlóan ő is Budapesten múlatja az idejét, és még könnyebben eligazodik, ha huszonéves és a bölcsészkarra jár.) Néhány kiragadott példa: „csajozás” (pl. Mozi, Büfé, Randi, Ó, az Ügyész utcán, Szomorú ballada az illanékony ifjúságról, Elégia a kiránduló kedveshez c. versek), „bulizás” (pl. Szonett egy kisleánynak, aki vészesen emlékeztet a magyar labdarúgó válogatott tétmérkőzéseire; Mozi; Szomorú ballada…; Téli idill c. versek), „suli” (pl. Kicsinyke testamentum; Ó, az Ügyész…; Borbála; Szólt egy vén professzor: „Elvégre…”; Ki írni bősz c. versek), a magyar válogatott teljesítményével szembeni szkepszis (pl. Szonett egy kisleánynak…; Verses levél Mihályffy Zsuzsannának c. versek), „műzlifogyasztás” (pl. Téli idill c. vers), fővárosi tömegközlekedés (pl. Félek, elalszom; Minek-minek?; Buszon c. versek), a költő egészségével bajlódik (pl. Máma köhögni fogok; Lemondás és remény mint lesz a náthában eggyé c. versek) stb.

 

Kicsinyke testamentum

Az alkalmi verset a középiskolai ballagás ihlette. Francois Villon, középkori francia költő műveit, a Kistestamentumot és a Nagytestamentumot idézi meg. A Kistestamentumot Villon 1456 telén írta: a 40 oktávából álló alkotás hagyatékozási részében barátaira, ismerőseire hagyja mindenét, amije csak volt, azaz a semmit: „Item, a levágott hajam / Borbélyomé lesz, úgy kívánom, /Vihesse akadálytalan; / Vargám örökli vén topánom; / Zekém a zsibárusra szálljon, / Ha majd végképp elrongyolódik. / Új holmikért szívük ne fájjon, / Jóvoltomból hordják az ósdit.” (Az oktáva nyolc szótagos, nyolc sorból álló versszak; rímképlete: ababbcbc.)

A Nagytestamentum 173 oktávából áll, és ezek közé ékelődik 15 ballada és néhány más jellegű költemény. A műnek mintegy kétharmadában Villon ironikus-szatirikus módon, a diákos tréfálkozás hangnemében végrendelkezik a semmiről. A Kicsinyke testamentum 12 oktávából és egy balladából áll. Az 1-5. oktáva a „végrendelet” hangulati előkészítése, ezt követik a hagyatkozó oktávák. A nagy elődhöz hasonlóan semmiségeket, eszmei jellegű „hagyatéktárgyakat” (pl. búsuló szavát, hitvány lelkét, gombfoci világbajnoki címeit, vonalzóját stb.) kapcsol a középiskolás években számára fontossá vált személyekhez. Az elköszöngetés balladája Villon bocsánatkérő balladáját idézi (Ballada, melyben Villon mindenkitől bocsánatot kér): ahogy Villon versében szinte a középkori társadalom keresztmetszetét adja, úgy vezet végig Varró is a középiskola világán. Mind az oktávákban, mind a balladában érvényesülnek a Villonnál is megfigyelhető formai szabályok (rímképlet, sor- és szótagszám).

 

 

 

Minek-minek?

Petőfi hitvesi költészetének talán legkülönb darabja a Minek nevezzelek? c. rapszódia. (Rapszódia: a korlát nélküli érzelmi kitörések külső jele maga a látható nyelv, a különböző hosszúságú sorok szabálytalansága és a rímelés hiánya.) A vers lírai anyaga a mérhetetlen nagyságú szerelem. A költő keresi a legméltóbb kifejezést, amely leginkább illenék felesége alakjához. A „Minek nevezzelek?” kérdés szervezi a költeményt, minden szakasz elején a reménykedő bizakodás, a végén a tehetetlen kétségbeesés hangja szólal meg a megismételt kérdésben. A költő különböző helyzeteket, állapotokat képzel el, idéz fel emlékeiből, hogy az újra meg újra elhangzó kérdésre válaszolni tudjon. Az első négy strófa képei egy-egy metafora továbbfejlesztéséből származnak. Az 5. versszakban egymást követik a halmozott és egyre fokozódó erősségű próbálkozások, majd a hiábavaló erőfeszítések után megállapodna az egyszerű és igaz „édes szép ifju hitvesem” megszólításban, de a legutolsó kérdés ezt is bizonytalanná teszi. Varró Dániel parafrázisa a megformáltság, a felépítés, a költői eszközök tekintetében Petőfi nyomdokain halad, nyelvhasználata azonban teljesen eltér a nagy elődétől. Mellőzi a patetikus kifejezéseket, szóhasználatában a diáknyelv, a szleng, az argó és a gyermeknyelv elemei keverednek egymással.

 

Változatok egy gyerekdalra

A „Boci, boci tarka…” kezdetű gyerekdal átiratai Balassit, Csokonait, Berzsenyit, Arany Jánost, Adyt, Kosztolányit stb. idézik. A profán és a szent sokat ígérő elegye ez a magyar lírát a Balassi-strófától a rapig ugyanazon témára végigdúdoló verssorozat.

Balassi Bálintos változat

Az eredetileg 4 soros vers ebben a változatban 4 versszakossá válik. A strófák első betűi összeolvasva értelmes szót adnak (boci), ezt a költői eszközt, az akrosztichont Balassi nagyon kedvelte. A páratlan sorokat belső rím osztja ketté 6- 6 szótagos kétütemű sorokra csakúgy, mint a Balassiról elnevezett strófában. A vers felidézi Balassi kedvelt témáit: természetszeretetét, szerelmi, istenes és bujdosó verseit. A költeményben vendégszövegként megjelennek a Balassi-versekből ismert szavak, szókapcsolatok, fordulatok (p1. „bú”, „kín”, „nálad nélkül”, „Cupido”, „kegyelmes Istenem”), s miközben megidézik Balassit, a versszövegben teljesen más jelentést kapnak.

Balassi-strófa variációja: 6a6a4b-6c6c4b

 

Csokonai Vitéz Mihályos változat

A szövegidézés mellett (,‚éltetőm”, „Lilla”, „érzeményeim” stb.) megfigyelhetőek a versben a közvetett ráutalások: a versforma, a versszakok felépítése, a sorok hosszúságának váltakozása, a rímképlet (aabccb) A pillantó szemek című Csokonai-verset juttathatja eszünkbe. Csokonai költészetében többféle stílusirányzat hatása kimutatható (klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, népiesség), ezek közül a Varró-mű világa a rokokót idézi meg a „miniatürizálásra” való törekvéssel (,‚lényke”, „tehénke”, „kicsi szád”, „orrocskád”), a játékossággal, bájjal és a virtuóz formakezeléssel. Varró sajátosan ötvözi a kiinduló gyermekdal témáját Csokonai költészetének legjellemzőbb tematikus és formai sajátosságaival.

Ady Endrés változat

Ady neve új korszak kezdetét jelöli a magyar irodalom történetében. Ő egy új élet hírnöke, új Messiás kívánt lenni, aki a magyarságot helyzetének kritikai önszemléletére akarta ráébreszteni. Önmagát különbnek látta mindenkinél, mert benne a „magyar faj” és a „művész” legjellemzőbb és legnemesebb vonásai egyesülnek. Elhivatottsága, küldetéstudata szembeállította környezetével, ő azonban a küldetés hiábavalóságát, reménytelenségét nem fogadta el, dacosan folytatta a modernizmusért a harcot (mégis-morál). A Varró-parafrázis is a lírai én és a környezet közötti ellentétre épül (,‚én” — „ti”) csakúgy, mint p1. a Góg és Magóg fia vagyok én…,  A Hortobágy poétája, A magyar Ugaron vagy A Tisza-parton című versek. Tovább árnyalja az ellentétet, hogy a „töpörtyű-borjak” kifejezéssel Varró félreérthetetlenül utal A muszáj Herkules című versre, amelyben a lírai én (muszáj) Herkulesként, a bukására várók pedig Tökmag Jankókként jelennek meg. A szövegidézés itt sem maradhat el, az Adyra annyira jellemző szavak, kifejezések újabb ismert műveket idéznek meg: „ős” (A magyar Ugaron, Az Ős Kaján, Góg és Magóg..., Sem utódja, som boldog őse), „kacag” (Párisban járt az Ősz, A magyar Ugaron, Hiszek hitetlenül Istenben), „tipor” (Góg és Magóg...) stb. A Mammon (a pénz istene) és az arany kifejezések, a fiktív párbeszédet megteremtő kérdések, a kacagó főhős és a rengő Puszta a Harc a Nagyúrral című verset juttatja eszünkbe. Természetesen az Adyra jellemző szimbolikus szóhasználat (nagybetűs írásmód) is megfigyelhető (,‚Tej”, „Puszta”), nem hiányzik az ismétlés sem („álltam” ,,én”, „csülkös”, „futott”). Varró az érzelmeket kifejező indulatszavakkal is eljátszik, a „hé” mellett kétszer is szerepel a vers ironikus hangvételét erősítő „hahó”.

Bizonytalanság övezi a Varró-versek műfaját. A paródia valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gunyoros, komikus hatású utánzása; a travesztia a kigúnyolt eredeti művet torz formában adja elő; a persziflázs gúnyirat, amely egyszerűen kicsúfol mindent, hangot és tárgyat, de mindig a szóban forgó műnél marad; a karikatúra torzkép, amelyben az író felnagyítja, eltúlozza a kifigurázott szerzőre jellemző stílusjegyeket. Valójában egyik meghatározás sem rendelhető egyértelműen a Varró-kötet verseihez. Varró Bögre azúr című kötetét szívesen hasonlítják Karinthy Frigyes Így írtok ti című kötetéhez (1912), amelyben a magyar és a világirodalom jeles személyiségeit parodizálta. A műfaji kérdéseket már Karinthy munkájával kapcsolatban sem sikerült megnyugtatóan tisztázni, és most egy fiatal szerző első kötetével újra feladta a leckét az irodalmároknak.

 

Szívdesszert kötet: 2007.

Szerelmes versek

Szonettkoszorú

Sms-vers

6 rövid vers

Költői eszközök

Humoros

Az sms-nyelvre jellemző írásjelhiány, ékezetek hiánya, rövidítések, számok kiírása + jel

Téma: szerelem

Nyelvezete, amennyire lehet, metaforikus

#1

+, 1 jelek használata, nem versre jellemző

Nyelvhelyességi hibák: nyilván tudatosak, a rím miatt van ez így: smsbe

Szleng kifejezések: pl. beléd vagyok esve

Metafora, speciálisan a szerelem és az sms-nyelv: billentyűzárát oldd ki szívednek: jelentése: vedd fel velem a kapcsolatot, ne utasíts el!

Rímképlet: aabb páros rímek

Ritmusa: kétütemű tízes

Nincs központozás: azaz írásjeleket nem használ a tagoláshoz

 

#2

Rövidítések, ez a jellemző darabja az sms-verseknek

Nyelvhelyességi hibák, rövidítések

Es=esik

S=a név rövidítése (talán Sára?)

Tel: telefonon

Olvadé: olvadékony

dé: (Dániel) azért kisbetű a nő nagybetűjéhez képest, mert „levélforma”, magát kicsinyíti, ezzel imponál

rímképlet: aabbcc

ritmus: felező nyolcas

Nincs központozás: azaz írásjeleket nem használ a tagoláshoz

 

#3

A szerelem hálójában, zárójelben, utalás a filmre, amely az internetes kapcsolatokról szól

Tom= Tom Hanks

Meg= Meg Ryan

Játék a névvel és a kötőszóval.

Metaforikus versnyelv: gépek hálója=net

Ironikus: Tarzan, Jane—újabb filmhősök

Rímképlet: 10a6a10b6b

Ritmus: felező tízes és kétütemű hatos

Nincs központozás: azaz írásjeleket nem használ a tagoláshoz

 

#4

szavak szintjén: profán (hétköznapi) (kerge hős, vízlepergetős, ha nem szeretsz hát ne szeress), sms-nyelv: szmájli, sms

hogy nyomkodom, tehát vagyok: elferdítése a Descartes-féle: Cogito ergo sum, azaz gondolkodom, tehát vagyok aforizmát, amely a felvilágosodás eszméit fogalmazza meg. Jelentése lehet: az sms által a külvilággal történő kapcsolattartási lehetőség, vagy épp ellenkezője, ezt teszi ironikussá, hiszen nem lehet sms-ben tartani a külvilággal kapcsolatot.

A gondolkodás kizárása, csak a jeladás lehetősége van a nyomkodom, tehát vagyok-ban

Rímképlet: aabccb páros és ölelkező rím

Ritmus: felező nyolcas

Nincs központozás: azaz írásjeleket nem használ a tagoláshoz

 

 

#5

1 gondolat… Petőfi versére való rájátszás

A szám kiírása az sms-nyelv jellemzője

2 szem: költői kép: a nő szemei a gombok-- metaforák

A férfi szemei a lukak a kabáton ha egymásba fonódnak,k a kabátot begombolhatjuk…

Ettől sokkal költőibb lett, mint az eddigi versek.

Rímképlet: aaxbb páros rím

Ritmus: felező nyolcas és kétütemű tízes 8a8a8x10b10b

Nincs központozás: azaz írásjeleket nem használ a tagoláshoz

 

#6 inkább humoros, mint vers. Rövid vers

Csak két sor, csak kisbetűk központozás nélkül.

Bakker: fiatalos, szleng kifejezés a trágár kifejezés kikerülésére

160: számmal írja ki, ez egyébként csak 96 kerakter

Azt a problémát boncolgatja, hogy lehet-e sms-ben írni a szertelemről

A válasz: NEM

De akkor ezek a versek sms-ek vagy versek?

Páros rímek

Négyütemű tizenötös.