Anyaggyűjtés

saját tapasztalat

ismeretek—mások, saját

élmények, megfigyelések, kísérletek

könyvek, folyóiratok

tévé, internet, sajtó, rádió

a hivatkozás nagyon fontos, nem felejtjük el, honnan idéztünk.

jegyzetelés: cédulázás, vázlat

Az összefoglalás funkciói:

Az anyaggyűjtés eredményeinek felmutatása

Az elmondandó beszéd, megírandó dolgozat gerince

Az eddig elmondottak rövid összegzése, egy gondolatba formálása

Egy eddig elhangzott rész lezárása, új rész kezdetének jelzése

Összefoglaló befejezés: recapitulatio. Elsorolja az eddigieket kellő nyomatékkal, hat az érzelmekre.

 

Vázlat

A vázlat többféle lehet. Írhatunk vázlatot még az anyaggyűjtés megkezdése előtt. _Ez a vázlattípust nevezik elővázlatnak. Célja a témával, a majdan tartandó előadással, szónoklattal kapcsolatos gondolatok elrendezése, a mondandó körvonalazása, eltervezése.

Az anyaggyűjtést követő vázlatok között elkülönítünk ún. munkavázlatot, amely még általánosan, inkább az egyes beszédrészek feladatára összpontosítva adja meg a beszéd menetét. Az ilyen típusú vázlat alapja lehet a témát már részletesen kifejtő szövegvázlatnak. Az általános munkavázlat sokat segíthet a hirtelen megszólalásban is.

 

Pl.:

Bevezetés:

    a hallhatóság hangulatba hozása

    a tárgy iránti érdeklődés felkeltése

    a beszéd tárgyának ált. keretben való elhelyezése

    tájékoztatás

    a célkitűzés megjelölése.

 

Tárgyalás:

    a probléma, a tárgy, cél rövid vázolása

    fejtegetés, ok-okozati összefüggések feltárása

    érvelés és bizonyítás a kijelölt téma mellett

    következtetések.

 

Befejezés:

    az érzelmi és értelmi vonatkozások elmélyítése

    a felvetett kérdések rövid, világos összefoglalása

    cselekvésre indítás

 

Az előbbi általános munkavázlat mellett még szólni kell a szövegvázlatról, amely már a kész beszéd kifejtetlen vázlat azzal szoros összefüggésben van. Az ott szereplő gondolatokat a szónoknak csak ki kell fejtenie, nyelvileg igényes köntösbe öltöztetnie. Ez a vázlat már konkrét, csak arra az egy beszédre alkalmazható.

 

Vázlatot sokféleképp készíthetünk: leírhatjuk az egyes bekezdések fő gondolatát, tartalmazó mondatot, a tételmondatot, az egyes részek kulcsfogalmait, vagy egy-egy kérdéssel ráirányítjuk a figyelmet a bekezdésekben megfogalmazni kívánt tartalomra. A vázlatpontokat mindig úgy fogalmazzuk meg, hogy azok mindig a lényeget, a szöveg gerincét képezzék.

 

A jegyzet áttekinthetőbb számok és betűk együttes jelölésével. Következetesen kell ezeket használni, mert ha keverednek, az zavaró.

Összefoglalás még a táblázatban való rögzítés is.

Rezümé, azaz tömörítés, tartalmi kivonat, ágrajz, fürtábra