11.5.3 Az amerikai polgárháború
 

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

  • az Egyesült Államok a XIX. század első felében rohamos fejlődésnek indult.

    • területi terjeszkedés: vásárlással vagy erőszakkal megszerzik az észak-amerikai területeket az európai hatalmaktól: a britektől Oregont, a franciáktól Louisianát, a spanyoloktól Floridát. Mexikótól háborúban elveszik Texast és Kaliforniát. A század közepére az USA határai nyugaton elérik a Csendes-óceánt, a nyugati területeken sorra alakulnak az új államok.

    • növekvő népesség: 1810 és 1860 között 7 millióról 30 millióra, főként a bevándorlásnak köszönhetően.

    • fejlődő gazdaság: vasútépítés, kaliforniai aranymezők kitermelése (1849-es aranyláz), az USA a világon a 4. ipari hatalom, de világelső a gabona- és gyapottermelésben.

  • ugyanakkor azonban fennmaradt, sőt kiéleződött Észak és Dél különbsége:

    • gazdaság: farmergazdálkodás és iparosodás Északon, nagy ültetvények Délen (gyapot, dohány, rizs termesztése). Észak szeretné védővámokkal védeni az ipart az európai áruk versenyétől, míg Dél a szabadkereskedelem fenntartásában érdekelt, hiszen szükségük van az olcsó európai iparcikkekre

    • rabszolgaság: Északon nincs, a Dél gazdasága viszont erre épül. Északon kialakul a rabszolgaság eltörléséért küzdő (abolicionista) politikai mozgalom, amely rabszolgákat szöktet stb., ez felbőszíti a délieket. Az abolicionista mozgalom hőse John Brown, aki a rabszolgatartók ellen felkelést akar kirobbantani, de elfogják és halálra ítélik.

    • politika: Észak és Dél elkülönült az örök kérdésben, amely az USA történetét jellemzi: van-e joga a központi (szövetségi) kormánynak beavatkozni az egyes államok belügyeibe? A déliek szerint nincs, márpedig a rabszolgaság az államok belügye.

  • az északiak érdekeit ekkoriban a Republikánus Párt, a déliekét a Demokrata Párt képviselte.

  • a különbségek önmagukban nem vezettek volna konfliktushoz, de a terjeszkedéssel együtt már igen. Mert felmerült a kérdés: az újonnan alakult nyugati államok melyik rendszerhez csatlakozzanak? /A Szenátusba minden állam 2-2 képviselőt küldhet, ezért nem mindegy, melyik rendszert képviselik./

  • 1820: Missouri állam felvételekor kompromisszumot kötnek: a 36o30'-es szélességi körtől északra tilos a rabszolgaság, ettől délre engedélyezik, és az unióba csak párosával vesznek fel államokat, egy rabszolgatartót és egy szabadot.

  • 1854: Kansasban kis polgárháború tör ki, a déliek elkezdik fontolgatni az Unióból való kilépést.

  • 1860: A republikánus Abraham Lincoln nyeri az elnökválasztást. Győzelme után 11 déli állam kilép az unióból. Lincoln elutasítja a kiválás elismerését, ezért a déliek hadat üzennek.


A POLGÁRHÁBORÚ

  • a résztvevő felek összehasonlítása:

 

Amerikai Egyesült Államok (U.S.A) - zászló!

Amerikai Konföderált Államok (C.S.A) - zászló!

főváros

Washington, D.C.

Richmond (Virginia)

elnök

Abraham Lincoln

Jefferson Davis

államok száma

24

11

lakosság
 

22 millió
 

9 millió
(ebből 3,5 millió fekete rabszolga)

hadsereg
 

 

képzetlen, sebtében felállított hadsereg, de jól felszerelt, utánpótlása biztosított /Több magyar honvédtiszt is harcolt közöttük./

a déliek kiváló katonák és elszántak védik a függetlenségüket, de seregük rosszul felszerelt, az utánpótlás akadozik

főparancsnokok

William Sherman, Ulysses Grant

Robert E. Lee

  • a háború két szakaszra osztható:

    • 1861-63: a déliek kitartása és Lee tábornok zsenialitása sorra déli győzelmeket eredményezett,

    • 1863-65: az elhúzódó háborúban az északiak ipari és létszámbeli fölénye végül győzedelmeskedett.

  • a háború menete 1863-ban fordult meg. Ekkor két fontos esemény is történt:

    • Lincoln rendelettel kárpótlás nélkül felszabadítja a Konföderáció területén élő rabszolgákat. Ezzel megszűnik a rabszolgaság, megvalósul az északiak legfőbb célja, a déliek pedig elveszítik a munkaerőt és lázadásokkal kell szembenézniük.

    • A polgárháború legnagyobb csatája Gettysburgnél. Győzelem esetén Lee-t már semmi nem állította volna meg Washingtonig, és az európai nagyhatalmak a győzelemtől tették függővé, hogy elismerjék a Konföderációt. Háromnapos véres ütközet után Lee-nek vissza kell vonulnia, a győzelem reménye elveszett.

  • 1865-ben Lee leteszi a fegyvert Grant előtt. Ezzel vége a polgárháborúnak

  • nem sokkal később egy merénylő egy színházban lelövi Lincoln elnököt.

terjeszkedés

 

 

népesség

 

gazdaság

 

 

gazdasági különbségek

 

 

rabszolgaság

 

 

politika

 

 

konfliktusok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a résztvevők

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

szakaszok

 

1863

 

rabsz. felszab.

 

 

Gettysburg

 

 

vége