11.6.1 Az önkényuralom kora
 

A BACH-KORSZAK (1851-59)

  • a korszak a nevét Alexander Bach belügyminiszterről kapta, aki megpróbálja beolvasztani Magyarországot a birodalomba

    • megszüntetik Magyarország területi egységét: leválasztják Erdélyt és Horvátországot, megszüntetik a vármegyéket, Magyarországot 5 tartományra osztják + leválasztanak egy Szerb Vajdaságot

    • német nyelvű közigazgatás

    • bevezetik az osztrák adó- és jogrendszert

    • eltörlik a belső vámhatárt, osztrák mértékrendszer

  • a Bach-rendszernek pozitív intézkedései is voltak (ez egy ellentmondásos korszak):

    • 1853: úrbéri pátens - megvalósul a jobbágyfelszabadítás (mint ’48-ban, de a megváltás egy részét a parasztságra hárítja, így kedvezőtlenebb; a birtokosok a kárpótlás egy részét pénzben, másikat államkötvényekben kapja meg; a földesurak kárpótlását a megemelt adókból fedezik; a kárpótlás hosszú időre elnyúlik), felmérik a földeket is

    • az osztrák adó- és jogrendszerrel megvalósul a törvény előtti egyenlőség és a közteherviselés

    • oktatási reform (egységes szabályozás az alsó-, a közép- és a felsőoktatási intézményekre is; ingyenes népoktatás 6-12 év között)

  • a Bach-rendszer támaszai: a megszálló katonaság, a különleges jogokkal felruházott csendőrség és a hivatalnokok. /Egy különös rendelet értelmében az osztrákokat kiszolgáló hivatalnokoknak magyaros egyenruhát kellett viselniük, hátha a magyarok úgy könnyebben elfogadják őket; ehelyett közröhej és megvetés tárgyává lettek, mint "Bach-huszárok"./

A Bach-rendszer és a magyar közvélemény

  • a magyar nemesi közvélemény megosztott volt: az arisztokrácia nagy része az 1847-es (forradalom előtti) állapothoz akar visszatérni, a liberális köznemesség inkább az 1848-as (forradalom utáni) állapotot akarja, de Bécs miatt egyelőre egyik sem valósulhat meg. Így a politizáló nemesség visszavonul, és csendben várja, mikor szűnik meg Ausztria haragja.

  • azok, akik nem tudták elviselni a helyzetet, kétféle "védekezési technikát" alkalmaztak. Mindkét mozgalom egy-egy tekintélyes politikus köré szerveződött:

    1. emigráció: sok magyar emigrál (pl. az USÁ-ba), Torinóban emigráns központ alakul ki Kossuth Lajos körül. Kossuth értékelése szerint a szabadságharcot nem leverték, hanem elárulták (Görgey), ezért alkalmas időpontban újra kell kezdeni. Kossuth bejárja a világot, hogy támogatást gyűjtsön egy újabb szabadságharchoz, de erre nincs lehetőség.

    2. passzív ellenállási mozgalom: Deák Ferenc vezetésével megszerveződik. Tagjai azzal tiltakoznak a megszállás ellen, hogy semmilyen módon nem vesznek részt a közéletben, nem vállalnak hivatalt, nem fizetik az adót és kikerülik a törvényeket, ahol lehet. Tettükért büszkén vállalják a büntetést. (ld. Arany János: A walesi bárdok)

A Bach-rendszer kudarca

  • ismétlés: Ausztriát 1859-től folyamatos külpolitikai kudarcok érték: vereséggel végződő háborúkat vív előbb a franciákkal és a piemontiakkal (1859), majd a poroszokkal (1866). Ezek a kudarcok visszaszorították Ausztria európai befolyását: előbb az olasz, majd a német területekről kellett lemondania. Ugyanakkor a Bach-rendszer a passzív ellenállás miatt 1859-re működésképtelenné vált: a magyarokat nem lehetett megtörni.

  • 1859-ben Ferenc József meneszti Bachot, majd 1860 októberében kiadja az októberi diplomát, ami visszaállítja a törvényes helyzetet Magyarországon: ismét működhet az országgyűlés és a vármegyék (megszüntetik a kerületeket és a Szerb Vajdaságot). Ez kb. megfelel a forradalom előtti, tehát '47-es helyzetnek. A következő évre összehívják az országgyűlést.

 

A PROVIZÓRIUM (1861-65)

  • az 1861-es országgyűlésen a küldöttek megegyeznek abban, hogy '48-as alapon állva elutasítják az októberi diplomát. Nem tudnak megegyezni viszont abban, hogy milyen formában utasítsák vissza; az országgyűlésen két párt alakul ki:

    • Határozati Párt (vez. Teleki László): F. J.-t nem ismerik el magyar királynak (hiszen nem koronázták meg stb.), ezért szerintük az o.gy. egyszerű határozattal tiltakozzon.

    • Felirati Párt (vez. Deák Ferenc): F. J.-t elismerik, ezért a törvényes rend szerint o.gy.-i feliratot akarnak küldeni neki, amiben kifejezik tiltakozásukat (itt tehát van némi szándék a párbeszédre).

  • eleinte a Határozati Párt volt többségben, de Teleki egyre inkább elveszítette a támogatottságát, ezért öngyilkos lett. Ezután a Felirati Párt győzött, az o.gy. feliratot küldött F. J-nek - aki a tiltakozásra válaszul feloszlatta az o.gy.-t, ismét felfüggesztette a törvényes állapotokat és ideiglenes állapotot (provizórium) vezetett be.

  • Magyaro.-t ismét Bécsből irányítják, az osztrák miniszterelnök ekkor Schmerling. A magyarok visszatérnek a passzív ellenálláshoz. Ekkor már mindkét ország vezetőrétege egyre inkább hajlana a megegyezésre. Ennek okai:

    • Ausztria külpolitikai térvesztése (ld. fent),

    • a passzív ellenállás anyagi csődbe juttatja a magyar nemességet (hiszen nem vállalnak hivatalt).

Bach

 

beolvasztás

 

 

 

úrbéri pátens

 

 

 

támaszok

 

 

 

 

 

közvélemény

 

 

 

 

emigráció

 

 

passzív ellenállás

 

 

 

 

kudarc okai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1861-es o.gy.

 

 

 

 

 

 

 

provizórium