9.8.5 A kalandozások kora és az államalapítás
 

A KALANDOZÁSOK

  • kalandozásoknak nevezzük azokat a zsákmányszerző hadjáratokat, amelyeket a magyarok a IX. század közepétől a X. század végéig folytattak. Ilyenek a honfoglalás előtt és után is voltak, csak más irányban.

  • a honfoglalás után a következő területeket támadták:

    • nyugat felé a Észak-Itáliát, Bajorországot, Szászországat, de eljutnak Franciaországba, sőt az Ibériai-félszigetre is

    • dél felé Bizáncot

  • résztvevők: törzsfők és katonai kíséretük

  • a cél a zsákmányszerzés, ezért településeket és kolostorokat fosztanak ki, valamint adófizetésre kényszerítik a helyi fejedelmeket. Egész Európa rettegett tőlük (gyakori ima: "A magyarok nyilaitól mentsd meg Uram minket!"). Zsákmányuk főleg drága kelmék, arany és ezüst, rabszolgák.

  • két legenda: Sankt Gallen kifosztása (itt egy bolond szerzetessel, Heribalddal mulattak a magyarok); Botond (Bizánc felé történő kalandozás emléke)

A kalandozások vége - a magyarság válaszút előtt

  • az ősmagyarok évtizedeken keresztül szabadon pusztíthattak Európában, ennek okai:

    1. feudális anarchia Európában

    2. a magyarok harcmodora szokatlan (a nyugati lovagok szemtől szembeni küzdelemhez voltak szokva, nem ahhoz, hogy ellenfeleik színleg megfutamodnak és hátrafelé lövöldöznek rájuk)

  • a német fejedelmek azonban később összefognak, és királyt választanak maguk fölé, így az ellenállás megerősödik

  • komoly vereségek:

    • 933: a magyarok Merseburgnál vereséget szenvednek Madarász Henrik német királytól

    • 955: döntő vereség Augsburgnál I. Ottótól, ezután leállnak a nyugati kalandozások

    • 970-ben a Bizánc elleni kalandozások is befejeződnek

  • a zsákmányszerzésre épített állam tehát végső soron nem volt működőképes. A magyarságnak, ha fenn akart maradni, át kellett térnie a fejlettebb feudális társadalomra és csatlakoznia kellett a keresztény Európához. Az átalakulás munkáját Géza fejedelem kezdte el.


GÉZA FEJEDELEM (972-997)

  • /Gézát hasonlíthatjuk a többi nép államalapító uralkodójához, pl. Klodvighoz (törzsek egyesítése, kereszténység felvétele)/

  • Árpád dédunokájaként lesz fejedelem

  • lerakta az egységes magyar állam alapjait:

    • véres harcok árán egyesíti a törzseket és megtöri a törzsfők-nemzetségfők hatalmát

    • az egyesítést szolgálja az is, hogy feleségül veszi a keleti országrész ura, az erdélyi Gyula lányát, Saroltot

  • a külpolitikában a nyugati keresztény államokhoz közelítette a magyarságot:

    • 973-ban követeket küld I. Ottóhoz Quedlinburgba, hogy tárgyaljanak a békéről; hittérítőket kér a császártól

    • német lovagok és papok érkeznek az országba, megkezdődik a nép megtérítése (Géza megkeresztelkedik, de továbbra is tiszteli a pogány isteneket. Fiát, Vajkot azonban már teljesen keresztény szellemben nevelték.)

    • fia Vajk, azaz István számára feleségül kéri Gizella bajor hercegnőt

  • Géza halálakor egy megváltozott országot hagy maga után: elkezdődött az áttérés a letelepült életmódra és a keresztény vallásra - a magyarság elindult azon az úton, amely lehetővé tette megmaradását. Ez Géza fejedelem érdeme.

 

 

irányok

 

 

 

célok

 

 

legendák

 

 

 

 

sikerek okai

 

 

 

 

vereségek

 

 

 

válaszút

 

 

 

 

 

 

 

 

egyesítés

 

 

külpolitika

 

térítés

 

 

Géza életműve